Kora reggel talpon vagyok,
kis kertembe kiszaladok,
várnak én rám a virágok,
rózsák, szegfűk, tulipánok.
Hogyha beszélni tudnának,
tán jó reggelt kívánnának,
hangos szóval köszönnének,
szomszéd kertnek, napnak, szélnek.
De én így is értem őket,
látom, milyen vígan nőnek,
látom milyen vígan élnek,
színnel, illattal beszélnek.
Este alusznak a fák is,
mind elalszik a virág is,
nincs paplanuk, nincs párnájuk,
mégis gyönyörű az álmuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése